III. rész

Sziasztok! Ez egy elég rövidke részre sikeredett, de nagyon fáradt vagyok. A tegnapi ballagási buli nagyon sokáig tartott, és a jó kis magyar mulatós nótákat mindenki velem akarta végig táncolni, ami nem kis kihívás :) Holnap megpróbálok többet írni, addig jóól kialszom majd magam!

- Te jó ég anya! Mi történt? - kérdeztem ijedten.
- Apád.... és....egy..... egy.... - szipogott folyamatosan.
- Anya, nyugodj le, nincs semmi baj. Mondd el! Mi történt?
Hangosan kifújta a levegőt, sóhajtott egy nagyot, majd folytatta.
- Apád haza hozott egy kutyát.
- És ezzel mi a baj? - kérdeztem mosolyra húzódott szájjal.
- Csak annyi, hogy egy Dán dog nem való a lakásba!
Hatalmasat nevettem, mire édesanyám gyengéden fejbe vágott.
- Szóval ez történt itt, igaz? Egy kutyus. - elgondolkodtam - És most hol van?
- Elküldtem őket sétálni, bár nem hiszem, hogy nagyon aktív lenne egy ilyen pusztítás után.
- Apa vagy a kutya? - érdeklődtem mosolyogva.
- Is-is!
Elkezdtünk összepakolni és körülbelül fél óra alatt végeztünk is. Hamarosan ugatást hallottunk kintről, ezért kirohantunk az udvarra. Apa éppen egy nagy, fekete kutyával küzdött, aki az arcát nyalogatta.
- Segítsetek már, nem akar leszállni rólam!- kiabált segítségért.
- Jesszusom, még mi segítsünk?! Te hoztál kutyát a házhoz drága szívem! Old meg. - érvelt anyám, majd fogta magát, hátat fordított és elsétált. - És még valami. BE NE MERD MÉG EGYSZER HOZNI A LAKÁSBA! - ordította vissza.
Nevetve odasétáltam szenvedő édesapámhoz és egy egyszerű mozdulattal lerántottam róla a kutyát, aki ezek után az én arcomat kezdte nyalogatni.
- Mi a neve? - kérdeztem.
- Mi legyen a neve? - vágta rá apa.
- Szerintem lehetne buldózer! Azok után, amit leművelt a nappaliban. Meg persze imádom az X-Men-t - mondtam elgondolkodva.
Mivel elég hamar dűlőre jutottunk (apa is X-Men fan), elkezdhettünk helyet keresni Buldózernek. Találtam is deszkákat és szögeket a műhelyben.
- Csudi jó kis házat építünk neked! - hajoltam oda Buldihoz, mire apám kérdőn nézett rám. - Mi van? Lány vagyok! - védtem magamat nevetve.
Hamarosan megjelent Roli is.
- Mi jót csináltok? - kérdezte összehúzott szemöldökökkel.
- Házikót Buldinak. - feleltem, mintha mi sem lenne természetesebb.
- Ki az a Buldi? - döbbent volna le Roli, de nem volt ideje, hiszen az említett ördögfajzat leteperte és nem engedte felállni. - Mi a? Ezt meg honnan szedted Lina?
- Nem én voltam! - mutogattam észrevétlenül apára, aki éppen próbálta leszedni Buldit az öcsémről.
2 óra elteltével egy csodás kutya-palota állt előttünk, tarka betűkkel ráfestve: BULDÓZER. Büszkén összekapaszkodva bólogattunk, ahogy a filmekben szokták, aztán beballagtunk vacsorázni. Anya a kedvencünket főzte, sajttal-sonkával töltött csirke mell krumplipürével. Nyami! Miután elmosogattam, a szobámba érve láttam, hogy SMS-em jött, Brigitől. Rögtön válaszoltam neki.

Brigiért nagyon sok fiú oda van. Meg is értem, gyönyörű lány. Hosszú, derékig érő, szőke haja mindig tökéletesen áll, a bőre makulátlan és az övé a világ legszebb kék szeme. Komoly barátja még nem volt, bár tavaly egy kilencedikes fiúval 2 hónapig jártak. Amikor véget ért Brigi teljesen összezuhant, még sosem láttam olyan szomorúnak, mint akkor. Nem szeretném, hogy ez megismétlődjön. Ez a Soma nem olyannak tűnik, mint aki összetörné a szívét, de ismeritek a mondást, "Nem minden arany, ami fénylik".